2009. január 27., kedd

Piroska naploja

Piroska naploja
 


Piroska roviden elmeseli elete egyik legizgalmasabb tortenetet.Az egesz egy filmkereten belul tortenik,ahol o a meselo.Monologizal,parodisztikus jeleneteket is bevisz,vegul az egesz horror tortenetbol egy vicces humoros esemeny alakul ki.
Barki hallhatja a tortenetet hiszem az egeszet egy hangos naplo segitsegevel hozta letre.
Mindeki mas es mas velemenyt mondd a tortenetrol.

                          Hangos naplo


             



Anne Hathaway (Piroska hangja)
Glenn Close (a 
nagyi hangja)
James Belushi (a 
vadász hangja)
Patrick Warburton (a farkas hangja)
Anthony Anderson (Bill Stork detektív hangja)
David Ogden Stiers (Nicky Flippers hangja)
Xzibit (
Grizzly hangja)
Chazz Palminteri (Woolworth hangja)
Andy Dick (Boingo hangja)
Cory Edwards (Twitchy hangja)


2009. január 4., vasárnap

Piroska és a farkas:Klasszikus változat





Volt egyszer egy aranyos kislány, mindenki szerette, aki csak látta, de legjobban mégis a nagymamája. Azt sem tudta, mit adjon neki, mivel keresse a kedvét kis unokájának. Egyszer egy szép piros bársonysapkát vett neki ajándékba, s mivel az olyan jól állt a kislánynak, hogy azontúl mindig csak azt hordta, el is nevezték róla Piroskának. Egyszer azt mondja neki az édesanyja: "Gyere csak, kislányomItt ez a kalács és egy üveg bor, vidd el a nagymamának. Beteg is, gyenge is, jól fog esni neki ez a néhány falat. Indulj el jó korán, még mielőtt beáll a hőség. Ha kimész az utcára, viselkedj rendesen, ne térj le az útról, mert eleshetsz,és eltörheted az üveget,és akkor a nagymamának semmi sem marad. És ha belépsz a szobába, ne felejts el köszönni neki, és ne kukkants be előbb minden sarokba!"

"Minden úgy lesz, ahogy mondod", felelte Piroska az édesanyjának, és megölelte búcsúzóul. A nagymama azonban benn lakott az erdőben, félórányi járásra a falutól, ahol Piroska lakott. Nos hát, amint a kislány az erdő sűrűjébe ért, találkozott a farkassal. Mivel azonban nem tudta, hogy milyen gonosz állattal van dolga, nem félt tőle. "Jó napot, Piroska", köszönt rá a farkas.

-"Neked is, kedves farkas." - "Hová igyekszel ilyen korán, kedves Piroska?"
- "A nagymamámhoz." - "Aztán mit viszel a kötényedben?" "Kalácsot és bort. Tegnap sütötte édesanyám; a nagymamám beteg is, gyenge is, jót fog tenni neki az étel-ital, egy kicsit erőre kap majd tőle."

-"Piroska, hol lakik a nagymamád?" - "Körülbelül még egy negyedórányi járásra innen, benn az erdő sűrűjében, a három nagy tölgyfa alatt áll a háza. Mogyorósövény veszi körül, biztosan ismered te is", magyarázta gyanútlanul Piroska. A farkas azt gondolta magában: "Ez a zsenge fiatal lányka finom falat, sokkal jobban ízlik majd, mint az öregasszony. Furfangosan kell hozzálátni, hogy mind a kettőt meg tudjam kaparintani.Egy darabig szótlanul poroszkált hát Piroska mellett, majd így szólt: "Piroska, észre sem veszed, mennyi szép virág virít körülöttünk? Miért nem nézel szét egy kicsit? Azt hiszem, nem is hallod, milyen szépen dalolnak a madarak! Úgy mész itt mellettem, mintha az iskolába mennél, pedig hát milyen vidám az élet idekint az erdőben!" Piroska felpillantott, és amikor meglátta, hogyan táncolnak a napsugarak a fák között, és mennyi virág tarkállik a fák tövében, azt gondolta magában: "Ha viszek a nagymamának egy csokor virágot, még örömet is okozok neki; még úgyis korán van, tehát időben oda fogok érni". Így azután letért az ösvényről, bement a fák közé, és virágot szedett. És amikor letépett egyet, úgy gondolta, hogy még beljebb az erdőben még sokkal szebbeket lát. Leszakította hát azokat is, de közben egyremesszebb tért le az úttól az erdő mélyébe. Hanem a farkas közben egyenesen a nagymama háza felé igyekezett, és kopogtatott az ajtón. "Ki az", kérdezte a nagymama az ágyból.

- "Én vagyok az, Piroska", válaszolta a farkas, "kalácsot hoztam, meg egy üveg bort, nyisd ki az ajtót!"

- "Csak nyomd meg a kilincset", kiáltotta a nagymama, "túl gyenge vagyok ahhoz, hogy felkeljek." A farkas megnyomta a kilincset, kinyílt az ajtó, és ő anélkül, hogy egy szót szólt volna, egyenesen odalépett az ágyhoz, és bekapta a nagymamát. Ezután felvette a ruháit, fejére tette a főkötőjét, befeküdt a helyére az ágyba, és behúzta az ágyfüggönyt.Piroska meg azalatt a virágszedéssel volt elfoglalva. Csak amikor már olyan nagy volt a csokor, hogy tartani is alig tudta, akkor jutott megint eszébe a nagymama, nosza sietett is hozzá. Nagyon elcsodálkozott, hogy az ajtót tárva-nyitva találta, és amikor belépett a szobába, olyan furcsán érezte magát, hogy azt gondolta: "Érdekes, hogy milyen szorongás vett erőt rajtam ma, pedig máskor olyan szívesen jövök a nagymamához!" Mindenesetre szép hangosan így köszönt: "Jó reggelt, nagymama!" Válasz azonban nem érkezett. Akkor odament az ágyhoz, és széthúzta a függönyt: ott feküdt a nagymama, a főkötője mélyen a szemére volt húzva, és olyan furcsa volt.

- "Jaj, nagymama, milyen nagy a füled!"

- "Hogy jobban halljam, amit beszélsz!"

- "Jaj, nagy-mama, milyen nagy a szemed!"
- "Hogy jobban lássalak!"

- "Jaj, nagymama, milyen nagy a kezed!"

- "Hogy jobban megfoghassalak!" - "Jaj, nagymama, de szörnyű nagy szájad van!"

- "Hogy jobban bekaphassalak!"

- Alighogy ezt kiáltotta, a farkas kiugrott az ágyból, és bekapta szegény Piroskát.
Amint a farkas étvágyát csillapította, visszabújt az ágyba,és mély álomba merült. Úgy horkolt, hogy csak úgy rezegtek tőle a ház ablakai. A vadász éppen arra járt,és azt gondolta magában: "Ejnye, de hangosan horkol ez az öregasszony. Csak nincs valami baja? Már csak megnézem!" Bemegy a szobába, és amikor az ágyhoz lép, hát látja, hogy ott fekszik a farkas.
"Megvagy, vén gonosztevő! Mennyit kerestelek! No most el nem menekülsz!" Már éppen emelte a puskáját, hogy lőjön, amikor eszébe jutott valami: hátha ez a gonosz fenevad felfalta a nagymamát, és talán még meg lehetne menteni. Nem lőtt hát, hanem elővett egy ollót, és nekilátott felvágni az alvó farkas hasát. Alig vágott bele, máris megpillantotta a piros sapkát, majd nemsokára magát Piroskát is. Ki is ugrott a kislány, és így kiáltott:
"Jaj, de féltem! Olyan sötét volt a farkas gyomrában!" Utána előkerült a szegény nagymama is, még élt, de már alig szuszogott. Piroska gyorsan nagy köveket hozott, megtömték velük a farkas hasát. Amikor felébredt az ordas, el akart menekülni, de a kövek olyan nehezek voltak, hogy lehúzták a földre, lerogyott, és elpusztult. Mind a hárman elégedettek voltak: a vadász lenyúzta a farkas bundáját, és hazavitte; a nagymama megette a kalácsot, megitta a bort, amit Piroska hozott neki, és meg is gyógyult tőle; Piroska pedig megfogadta magában: "Soha többé nem térek le az útról, és nem szaladgálok be az erdőbe, ha egyszer édesanyám megtiltotta."


Piroska és a farkas


                                       Piroska és a farkas,Grimm testvérek

                                                         

Piroska és a farkas klasszikus népmese,amit a Grimm testvérek tettek világszerte népszerűvé.
Maga a történet a klasszikus tanmese(fabula)sémára épül(ne térj le az útról,ne barátkozz idegenekkel),de elmondástól függően lehet belőle erőszakosabb,akár felnőtteknek szóló történet is(ahogy azt számos feldolgozás mutatja).
A 19.században a történet két különböző verzióját hallotta a két Grimm fivér,Jacob Grimm és Wilhelm Grimm,akik mindkettőt felhasználták(a másodikat,mint az első folytatásat),de csak az első történet lett igazán híres.Ebben a piros sapkás(néhol köpenyes)kislánynak(Piroska)kell átmennie az erdőn,hogy ételt vigyen nagyanyjának.Útközben egy farkassal találkozik,aki ráveszi,hogy letérjen az útról,míg ő maga felfalja a nagymamát és átveszi a helyét,hogy végül felfalhassa a kislányt is.A pozitív befejezés kedvéért a vadász végül megmenti mindkettőjüket.
A történet rokonságot mutat olyan történetekkel,mint az orosz Péter és a farkas,vagy akár a Jónás könyve.

2009. január 3., szombat

Mozifilm változat




                                   


Ne akadjunk fel a magyar alcímen (A jó, a rossz, a farkas, MEGAnagyi), rangon alulinak érzem beszélni róla. Meg aztán az a legnagyobb álszent vagy buroklakó, aki ma, 2006-ban az ilyesmin fennakad. Inkább menjünk neki a filmnek. A Weinstein Company is betört a rajzfilm-, vagyis az animációs film piacra. Az új stúdiót a Weinstein tesók alapították, akik dobbantottak a Miramax éléről, mivel úgy gondolták, hogy több beleszólásuk és pénzük lesz, ha saját stúdióval forgalmazzák filmjeiket. Egyelőre nem túl sikeres a Weinstein Company, hiszen az Oscarra szánt alkotásaikkal (Matador, Transamerica, Mrs. Henderson Presents) 1-1 jelölésen felül nem foglalkozott az Akadémia. A nem-Oscarosok közül pedig a Vakvágányon 36 milliós és a Wolf Creek tinihorror 16 milliós bevétele bár nem sok, de a készítési költségeket már most, csak Amerikában meghaladta.


A Pirosszkával a mostanában eléggé prosperáló animációs filmek piacára kísérelte meg a betörést az újonc, és nem is tette rosszul, hiszen már 50 milliós bevételnél tart a minimál-költségvetésből készült meseparódia. Az alapfelvetés egyetlen jó ötletet jelentett, miszerint meg kéne bolondítani valamelyik klasszikus mesét. Ez gyerekeknek (mert mese) és felnőtteknek (mert paródia) egyaránt bőven jó lesz. A szavakat tett követte, Piroska meséje lett az áldozat. Az alapsztorit egy rendőrségi kihallgatás foglalja keretbe, ahol is a nagyi, a farkas, Piroska és a vadász is elmeséli, hogy mi is történt egy bizonyos napon, mely perpatvarral és csendháborítással végződött és mely erősen köthető egy, a faluban garázdálkodó bűnbanda tevékenységéhez.
Ha valami, akkor ez a történet hihetetlen sok potenciált rejt magában és mégis megbukik a kivitelezés során. Nem arról van szó, hogy nem lenne ötletes, de a hullámvasút-effektus sajnos erősen érződik a filmen. A lapos kezdést egy remek, sziporkázó ötletekkel teli kibontás kísér, hogy az egész egy unalmas és kiszámítható finálévb ban csapódjon le. A film ettől még persze élvezetes marad, de a keserű szájíz is ott fog ficegni a szánkban, hogy "bazz, ebből még mennyit ki lehetett volna hozni, ajvé." Sok utalást kapunk persze más mesékre, de valahogy az egész mégis olyan A kivitelezés alacsony költségvetést sejtet. Nem rossz, nem rossz, de szerintem ez a CG-minimum, olyan, mintha gumifigurákkal lenne telenépesítve a mesevilág - inkább hasonlít egy egy tévés mesére mint mozifilmre. Angol hangok terén full B-sztárparádé (Glenn Close, Jim Belushi, Anne Hathaway), vagyis nagy nevek, de mégsem az A-listásak (újabb spórolási lehetőség). Ellenben magyarul tényleg a legnagyobb szinkronnevek adják a hangjukat a meséhez (Benedek Miklós, Reviczky Gábor, Stohl András), vagyis remek szinkront kapunk vissza. Érdekessége a magyar verziónak, hogy a nagymama magyar hangja Szombathy Gyula lett és az Xzibit alakította figurát sem sokan hitték volna, hogy Hollósi Frigyes fogja szinkronizálni. Egyedül talán Ónodi Eszter böhöm hangja lóg ki Piroska szájából, de sebaj, még ezt is meg lehet szokni.
Ami a fura a Pirosszkában, hogy a készítők olyan főszereplőket teremtettek, akiket a néző nem tud szeretni. Sem a nagyi, sem a Piroska, sem a vadász nem különösebben szimpatikus talán csak a farkas mutat pozitív erényeket - szóval ez gyerekfilmeknél elég ritka. Ellenben a mellékszereplők között jó pár emlékezetes figura akad. víz marad.


A Pirosszka nem egy nagy film. Ne ítéljünk az előzetesből, hiszen az magasan veri a filmet, de mégis élvezetes másfél órát jelenthet a parodisztikus elemekre fogékonyaknak. Jó szórakozást kínál, plusz a kihasználatlan lehetőségek fölötti szomorkodást. Egynek jó, és azt hiszem, hogy a szenzációs lezárás szinte kínálja a folytatásokat. Szóval bizakodjunk, hogy a készítők tanulnak a mostani hibákból és még jobbra barkácsolják össze a következő epizódot. A rajzfilm-piac még mindig tele van fehér foltokkal, amiket sajnos a stúdiók vagy ötletesebb, de olcsó (és csúnya) és ezért tuti jövedelmező mesékkel, vagy sztárokkal könnyen marketingelhető filmekkel töltenek meg, melyeket - mint láttuk a múlt év nagyköltségvetésű, de üres CG-filmjein - dettó simán le lehet nyomni a nézők torkán. Bízzunk benne, hogy végre megint kapunk ötletes és szép mesét is.






PiROSSZka - A jó, a rossz, a farkas, MEGAnagyi
(Hoodwinnked)

magyarul beszélő amerikai animációs film, 80 perc, 2005

Rendező:
Cory Edwards, Todd Edwards, Tony Leech
Forgatókönyvíró:
Cory Edwards, Todd Edwards, Tony Leech
Zene: John Mark Painter
Producer: Maurice Kanbar, David Lovegren, Sue Bea Montgomery, Preston Stutzman
Vágó: Tony Leech

Anne Hathaway (
Piroska hangja)
Glenn Close (a
nagyi hangja)
James Belushi (a
vadász hangja)
Patrick Warburton (a farkas hangja)
Anthony Anderson (Bill Stork detektív hangja)
David Ogden Stiers (Nicky Flippers hangja)
Xzibit (
Grizzly hangja)
Chazz Palminteri (Woolworth hangja)
Andy Dick (Boingo hangja)
Cory Edwards (Twitchy hangja)

Piroska és a farkas videó(horror mese)



Piroska és a farkas:Horror mese
Két részből álló feldolgozás.

   
                                        
1.rész


2.rész

Piroska és a farkas átirata a XXI. századra



Pipi és a Pitbull


Valahun a francba’ vót egy kis gáré, tök gány piros ruciban pengetett, oszt mindenki csak úgy hítta, hogy Pipi. Ilyet szólt neki az őse:

Na a grószmutter szarul van, nyomass neki valami kaját meg egy kis nyegót, mer’ kiveri a balhét, vagy még eldobja a kanalat itt nekünk, vazeg.

Az öreglány tök ciki kégliben lakott a dzsumbujban. Pipi elkezdett nyomulni a dzsuvába, gondolta legalább lenyom egy pár hervadt gazt. Tök odák vót a dzsumbujba’, oszt nem bírt a vén tyúk kérójához érni. Sakál egy szitu!

Közbe’ meg jön a Pitbull, és nyomja a vakert neki:Na, mi a franc van, mi? Mér’ nem a dizsibe’ nyomatsz, kiscsaj? Atom dizsi van a városba’, mindig ott szoktam zsibbadni, vazeg. Atomkirály! Na jössz?

Francokat, le kell adnom az anyagot a grószmutteromnak, mert megmurdel.

Na ájjá’ má’ le! Itt lepengetsz egyenesen, oszt ott is vagy a vén szatyorná’. Megdobod a cuccal, aztá’ veretünk a dizsibe’ a faterom verdájával. Oké?

Na oké, te addig hesszelj itt, vazeg! — azzal Pipi húzta a belet a grószhoz.

Nagy szopás vót, mert a Pitbull átbaszta a rizsával, oszt a hosszabbik utat mutatta. Közben a Pitbull ledöngetett a mutihoz, lenyomta és beburkolta. Tök fonnyadt vót a vénasszony, a Pitbull még flammosabb lett tőle. Jött egy sukár écája, gondolta lenyomja Pipit is. Ledöglött a nyanya helyére az ágyba, oszt várta Pipit.

Megjött a kis gyökér, oszt skubizta a Pitbullt az ágyban:

Te mutter, mér’ olyan hülye a pofád?

Há’ mer’ a csehóba’ leverték a glazúromat egy lavórral, vazeg.

Oszt mér’ vagy büdös?

Atom a hónaljgátlóm, mit cikized? Van viszont egy papptamás a nyelvemen, azt skubizd meg! — azzal tátotta a pofáját.

A nyomott gáré benézett, erre megkajálta őt is a Pitbull. Utána horpasztott egy királyt a kéróban.

Megszívta mer’ jött a vén csóka, oszt kiszaszerolta, hogy valami nem kóser. Addig sasolt a kéglinél, míg kiszúrta, hogy a Pitbull hegeszt a dikón. Adott neki egy akkora sallert, hogy lepetézett. Elő a kalefot (pillangó vót), oszt megrajzolta a Pitbull pejslijét. Dőlt belőle a mutter, a Pipi meg a szar.

Tök evribadi vót a buli, burkoltak, pikkeltek, piáltak reggelig. Egyedül a Pitbull nem komálta a témát, mert ha valakinek csengettek, akkor annak akármilyen nagy a felhajtás, mégse egy nagy vaszizdasz. Az egész napja el volt baszva!

http://www.cs.ucf.edu/~lboloni/Hungarian/Irodalom/Piroska.txt

2009. január 2., péntek

Bálint Sándor:Ünnepi kalendárium




Jeles napok:Január 18 Szent Piroska
 

Piroska, azaz Prisca, ókeresztény vértanú. Temploma az Aventinus hegyén áll.* Legendáját a Debreceni-kódexben* olvassuk. Eszerint egy római nemesember megkeresztelt lánya volt. Claudius császár pogány áldozatra akarta kényszeríteni. Ő csakugyan imádkozni kezdett a bálvány előtt, a templom azonban összeomlott. A császár többféleképpen is kínoztatta, de Piroska hű maradt hitéhez. Börtönében éjszakának évadján a mennyei szentek és angyalok dicsérik az Urat. A császár oroszlánok elé vetteti, de ezek lábához heverednek, nem szaggatják szét. Ezután hatalmas máglyát gyújtat, de az Úristen esővel és széllel eloltja. Végül a császár úgy véteti fejét Piroskának. A kivégzés helyén, az Aventinus-hegy tövében templomot emeltek a tiszteletére. A hagyomány szerint abból a lakóházból alakították át, amely Szent Péter római szállása volt.

Piroska nevét patrociniumaink között, alakját, viselt dolgait pedig ikonográfiánkban hiába keressük. Napját és miséjét középkori misekönyveink azonban számontartják, az esztergomi Agendarius (1583) az imádságos ünnepek között említi. A névnek és napnak nyilvánvalóan Piroska, Szent László leánya, a bizánci kereszténységnek Iréne néven tisztelt szentje adott hazai tekintélyt.

Nem ismeretes előttünk, hogy milyen kultikus befolyásra választotta László királyunk egyetlen leányának a Prisca, elmagyarosodott alakjában a Piroska nevet. Az sem lehetetlen, hogy ősmagyar női név volt, amelyet nálunk azonosítottak a Prisca névvel.

A naphoz egy kiszombori naiv leányhiedelem fűződik. Aki a szent tiszteletére piros kendőt köt a nyakára, még abban az esztendőben férjhez megy. Régi, már alig hallható szegedi regula: Piroska napján ha fagy, negyven napig el nem hagy.


*Diós István: A szentek élete

Magyar Katolikus Egyház